Amilyen gyorsan csak tudtam lefutottam a garázsba, beindítottam a kocsim és már siettem is Gemmáékhoz. Rekordidő alatt odaértem és Gemma már az ajtóban várt.
-Köszönöm, hogy idejöttél-simogatta meg a hátam és bementünk.-Azóta egyszer kijött a szobájából, lement a pincébe és felvitt a szobájába egy üveg whiskey-t-mesélte Gemma.
-Harry kicsim gyere ki-hallottam fentről Anne hangját. Felmentem az emeletre Anne-hoz.
-Harry-kopogtam egyet én is- Kérlek engedj be!-könyörögtem. Fél perc múlva fordult a kulcs a zárba és kinyílt az ajtó. A szobába mintha hurrikán csapott volna be. A könyvespolcról az összes könyv a földön hevert. A vázák összetörve. Rá se lehetett ismerni a szobára. Inkább hasonlított disznóólra, mint egy szobára. Harry az íróasztalon ült egy farmerban, a kezében pedig az üveg pia, ami gyanítom már üres.
-Mit keresel itt?-szólalt meg rekedten és elég nehezen formálta a szavakat.
-Segíteni jöttem-mentem egy lépést közelebb hozzá mire ő imbolyogva felállt az asztalról.
-Nem kell a segítséged-vágta a fejemhez mire még egy lépéssel közelebb mentem hozzá, és a piás üvegért nyúltam.
-Ne igyál többet-vettem ki a kezéből a már üres üveget.
-Megcsalt az a ribanc-nézett üveges tekintettel rám.
-Sajnálom-mondtam és hitetlenül felnevetett.
-Neked volt igazad, de a szerelem elvakított és én hülye neki hittem-túrt a hajába-Ne haragudj rám Abby-jött még közelebb így már egy fél lépés választott el minket egymástól-Könyörgök bocsáss meg! Nem kellett volna így beszélnem veled-lábadt könnybe a szeme.
-Nem haragszom Harry-mosolyogtam biztatóan-Gemma felhívott, hogy az én nevemet kiáltod és, hogy mekkora hülye vagy. Én már szaladtam is ide mert tudtam, hogy tudod az igazat-vontam meg a vállam
-Szükségem van...-kezdte de a mondta felénél abbahagyta.
-Mire?
-Az ölelésedre-nyögte ki, és azonnal magához húzott, olyan erősen zárt karjai közé, hogy esélyem sem volt a kiszabadulásra. Éreztem forró bőrét és még a nap végén is ellenállhatatlan illatát.
-Maradj itt éjszakára-suttogta a fülembe még mindig szorosan ölelve.
-Itt maradok-suttogtam vissza és elengedtem.Tudtam, hogyha most egyedül hagynám bármi hülyeséget megcsinálna. Hirtelen hiány érzetem támadt, és vissza akartam menni a védelmező karjai közé. Leültünk az ágyra és rákérdeztem, hogy mi történt, vagyis hogyan történt ő pedig elmesélte.
-Miután elmentél visszamentünk a szobámba, és Emily folytatni akarta amit elkezdtünk, de engem furdalt a kíváncsiság, hogy tényleg megcsal-e vagy te hazudtál ezért leállítottam Emilyt, és megkértem, hogy menjünk el Josh-oz. Tudtam, hogy ha Josh tényleg szeret téged igazat fog mondani, és így is volt. Mindent elmondott. Elmondta, hogy lefeküdtek, de nagyon megbánta, és csak téged szeret. Onnantól tudtam, hogy Emily hazudott így otthagytam szó nélkül, és hazasiettem. Emilyre voltam mérges, és magamra, hogy nem neked hittem és nagyon féltem-mesélte lassan, hisz az ital elégé a fejébe szált.
-Mitől féltél?-fordultam felé.
-Hogy megbántottalak és örökre elvesztettelek-nézett mélyen a szemembe mire csak elmosolyodtam.
-Ettől nem kell félned-böktem meg a vállát a vállammal.
-Na és veled meg Joshal mi van most?-érdeklődött Harry.
-Szakítottunk, de azt mondta, hogy visszafog szerezni mert szeret meg ilyen nyálas szövegekkel jön, de tudom, hogy mióta szakítottunk minden második csajt megdug-mondtam elfintorodva mire Harry felnevetett.
-Amikor ott voltunk nem úgy tűnt, mintha bármiféle más lány lenne a képbe-mondta aztán elkezdtünk beszélgetni mindenféléről majd úgy fél óra elteltével felpattant az ágyról.
-Menjünk bulizni!-ordította mire elnevettem magam.
-Nem megyünk sehova-álltam fel én is-Te már így is jól érzed magad-nevettem, és kimentem a szobából. Lementem a nappaliba ahol Anne és Gemma tévét néztek, de az érkezésemre rögtön felkapták a fejüket.
-Na mi volt?-kérdezte Anne mire elmosolyodtam.
-Minden rendben-mentem oda hozzájuk-Viszont nagyon nagy baj lenne, ha ma itt aludnék? Megígértem Harrynek, hogy itt maradok.
-Jaj, szívem dehogyis. Érezd magad otthon-mosolygott kedvesen Anne, és közben Harry jött le a lépcsőn.
-Rendet kéne rakni a szobámban-vakarta meg a tarkóját-Egy kissé rendetlenség van a szobámba.
-Édes egyetlen fiam-szólalt meg Anne-Akkor mire vársz?-kérdezte én pedig elmosolyodtam. Végül én és Harry mentünk fel a szobába és raktunk rendet. Miután nagyjából tiszta lett a szoba leültem az ágy szélére és akarom ellenére is ásítottam egy hatalmasat.
-Álmos vagy?-ült le mellém Harry.
-Eléggé.
-Akkor-túrt a hajába-Velem alszol? Vagy aludhatsz a vendégszobában is.
-Bízom benne, hogy nem fogsz letapizni alvás közben-mondtam mire felnevetett, és megágyaztunk. Harry egy szekrényhez sétált, keresett valamit majd egy felsőt dobott az ágyra.
-Köszönöm-mosolyogtam. Bementem a fürdőbe, átvettem a felsőt és amikor kimentem Harry már az ágy bal oldalán feküdt egy alsónadrágba. Ajaj! Gyorsan bebújtam az ágyba, és Harry felé fordultam. Egy mozdulattal lekapcsolta a lámpát így teljes sötétségbe borult a szoba.
-Istenien áll rajtad a felsőm-suttogta mire elmosolyodtam, de ezt ő nem látta.
-Jó éjt Harry-mondtam halkan aztán valami meleget éreztem a kezemen, és tapogatózni kezdtem míg végül rájöttem, hogy az Harry keze. Összekulcsolta ujjainkat és halkan megszólalt.
-Jó éjt Abby!
Szupii <33
VálaszTörlés