36. fejezet

Harry apukája napról napra egyre jobban néz ki és egyre gyorsabban gyógyul. Amikor odaértünk pont egy csinos nővérke volt bent Drake-nél és a gyógyszert adta neki. Harry két puszival köszöntötte az apukáját és leültünk az ágy melletti székekre. A nővér elég feltűnően illegette a nagy melleit Harrynek, de ő rá se akart nézni pedig jól ismerem, tudta hogy fel akarja magára hívni a figyelmét. "Véletlenül" leejtette a papírjait és hátat fordítva nekünk, szexisen lehajolt értük. Erre már Harry is odakapta a tekintetét és láttam, hogy meglepődik. A nővér gúnyosan elmosolyodott, súgott valamit Harry fülébe és elhagyta a szobát. Nem szóltam egy szót se, kíváncsi voltam mond-e valamit, esetleg a nővér után megy-e. Két perc nem telt el Harry felállt.
-Kimegyek a mosdóba-ment ki az ajtón. Tudtam, hogy nem a mosdóba megy.
-Nem mész utána?-fogta meg a kezem Drake-Nem vagyunk vakok, láttuk hogy súgott a fülébe valamit ez a ribanc amivel felkeltette a fiam érdeklődését-paskolta meg a kezem majd elengedte én pedig kimentem Harry után. Nem kellett sokat keresgélnem, a recepciónál álltak és elmélyülten beszélgettek. Elbújtam egy oszlop mögé és onnan figyeltem őket. A lány végigsimított Harry tetovált karján, mondott valamit Harrynek aki tétovázott egy ideig majd fogta magát és lesmárolta a nővért. Ennyi nekem elég is volt. Ha egy ismeretlen lányt azonnal lesmárol úgy hogy öt méterre vagyok, akkor ha a közelébe se vagyok simán lefekszik bárkivel akinek puncija van. Semmit nem változott! Ugyanolyan maradt, mint azelőtt hogy összejöttünk. Befutottam Drakehez a táskámért és már szaladt is kifelé a kórházból.
-Abby, hová mész?-hallottam ahogy kiabál nekem Harry. A könnyeim Niagara-ként folytak le az arcomon. Kifutottam a főútra, gondoltam hívok egy taxit de pont belefutottam Niall-ba.
-Héé! Lassabban kislány-nevetett majd meglátta a könnytől áztatott arcom és nem mondott semmit, nem kérdezett csak szorosan átölelt. Tudta mire van most a legjobban szükségem.
-Shh! Ne sírj hercegnőm-simogatta a hátam-Gyere ott az autóm a másik oldalon-mondta majd oda vezetett és beültünk.
-Mi történt?-kérdezett rá.
-H-Harry-dadogtam a sok sírástól.
-Mit csinált az a faszfej?
-Csókolózott egy másik lánnyal-mondtam és Niall megsimogatta a kezem.
-Nem lesz semmi baj!-mosolygott rám biztatóan-Felmegyünk hozzám, megnézzük a kedvenc filmjeidet rengeteg csokival és fagyival. Rendben?-szorította meg egy picit a kezem mire csak bólintottam és beindította a BMW-t. Amióta ott hagytam Harryt minden percben csörög a telefonom úgyhogy kikapcsoltam.
-Helyezkedj el a kanapén, én pedig hozom az édességeket-puszilta meg a homlokom. Betakartam magam egy puha takaróval ás vártam Niallt. 5 tábla csokival és egy nagy bödön fagyival ült le mellém. Tényleg minden úgy volt ahogy mondta. Megnéztük az összes kedvenc filmemet és befaltunk minden édességet. Valamikor késő este elnyomott az álom Niall mellkasán. Motoszkálásra és mozgalomra keltem fel.
-Aludj tovább! Nincs semmi baj-simogatta a hajam és a hátam.
-Nem vagyok álmos-néztem fel rá. Volt valami sötétség, vágyódás és vonzalom a szemében.
-Mire gondolsz most?-kérdeztem meg mire csak lenézett a számra és vissza a szemembe.
-Meg akarlak csókolni-nyalta meg a száját.
-Akkor tedd meg-suttogtam. Nem is habozott tovább maga alá gyűrt és olyan szenvedélyesen és finom csókolt hogy bizseregni kezdtem odalent. A pólója alját kezdtem birizgálni. Értette a célzást és azonnal le is vette. Fordítottam a helyzetünkön és puszilgatni, szívni, harapdálni kezdtem a nyakát és mellkasát. Kis nyögésekkel nyugtázta, hogy jó amit csinálok és hogy ne hagyjam abba. Forró csókunkat egy kopogás zavarta meg.
-Maradj így-csókolt a nyakamba és kinyitotta az ajtót, de amint meglátta a vendéget azonnal csukta is volna be, de a behatoló lába megakadályozta.
-Hol van Abby?-hangjában idegesség és méreg keveredett. Nem is várta meg, hogy mondjon valamit Niall, betört a lakásba és rögtön észre is vett. Szétnézett a kanapén majd rajtam is és egy határozott mozdulattal elkapta Niall pólójának nyak részét.
-Megdugtad a csajom?
-Először is engedj el mert nem valami kényelmes ez a póz-mondta gúnyosan Niall, de ezzel csak mégjobban feldühítette Harryt.
-Válaszolj a kérdésemre!-ordította Harry és megráncigálta Niallt-Hozzá értél a barátnőmhöz?-üvöltötte Harry, de Niall kussba maradt.
-Válaszolj!-lökte neki a könyvespolcnak. Niall felszisszent a fájdalomtól, de még mindig nem szólalt meg.
-Abby, menj be a konyhába és csukd magadra az ajtót-parancsolt rám Harry.
-Mi? Minek?
-Csak menj be!-ordított rám. Úgy tettem ahogy kérte de csak behajtottam az ajtót és onnan kukucskáltam ismét.
-Az igazat akarom hallani. Hozzá értél Abbyhez?-kérdezte erélyesen.
-Csak egy csók volt-nyögte ki halkan Niall.
-Csak egy csók volt?-ordított teljes erejéből Harry-Ha nem jövök ide megdöntöd a csajom, igaz? Hisz már póló sincs rajtad és ki van szívva, szét van karmolászva a mellkasod és nyakad-mondta Harry, elengedte Niallt és a konyha felé jött.