2013. szeptember 23., hétfő

13.fejezet

Hellóka! A szavazás végeredménye nem meglepően az lett, hogy legyen +18-as rész. Nem tudom mikor lesz +18-as rész hisz most nem nagyon tudom beépíteni a történetbe, de ígérem nemsokára lesz :DD Remélem tetszeni fog ez a szerencsétlen számú fejezet. Jó olvasást <3 Ja!! Majdnem elfelejtettem. Örülnék ha megírnátok komiba, hogy szerintetek mi lesz a folytatásban :D

Ledöntött az ágyra és finoman megharapta alsó ajkamat, mire felsóhajtottam, így simán bejutást nyert a számba. Teste az enyémhez simult, de kezeivel tartotta magát mellettem. Kezemet nyaka köré fontam és beletúrtam a hajába. Keze besiklott pólóm alá és az oldalamat simogatta, miközben ajkai nyakamat kényeztették. Csókokkal halmozta el, majd harapdálni kezdte, egyre vadabbul.
-Josh..ne-nyögtem ki.
-Azt akarom, hogy mindenki tudja csak az enyém vagy-mondta és folytatta a nyakam harapdálását. A pulcsija alját kezdtem huzigálni. Josh értette a célzást ezért elvált a nyakamtól és levette a felsőjét, de már vissza is tért a számhoz. Vadul és őrjítően csókolt. Beszívta alsó ajkamat majd óvatosan megharapta mire felszisszentem Josh pedig elhúzódott. Hüvelykujjával  végigsimogatta az asló ajkamat, amely kicsit megduzzat az előbbi vad csóktól.
-Nem akarok neked fájdalmat okozni, de egyszerűen megőrjítesz-mondta majd lágy puszikkal halmozta el a számat. Erőt vettem magamon és fordítottam a helyzetünkön, így én voltam felül. Lovagló pózban a csípőjére ültem. Kezemmel végigsimogattam a mellkasát és izmos hasát. A tetoválásait végigcsókoltam miközben az ajkait jóleső sóhajtások hagyták el. Lejjebb csúsztam és az öve után nyúltam.
-Megjöttem!-ordított valaki a szívem pedig gyorsabban kezdett verni.
-Ez ki?-kérdeztem lenézve Joshra, de nem szálltam le róla.
-Adam-nyögte ki és beletúrt a hajába.
-Ezt nem hiszem el-mondta és leszálltam róla ő pedig felállt és becsatolta a nadrágja övét, de így is látszott a dudorodó, kicsi Josh.
-Csáá haver-tört be a szobába azt hiszem Adam aztán rám pillantott.
-Jaj-nézett végig rajtam-Ne haragudj!-nézett most Joshra-Nem tudtam hogy csajjal vagy. Ha megdugtad és elküldted gyere a nappaliba, szeretnék veled beszélni-csapta be az ajtót az állam pedig a földön landolt.
-Én inkább most haza megyek-léptem elé, adtam egy gyors puszit a szájára és kiléptem a szobájából. Leszaladtam a lépcsőn és kiléptem a hideg, őszi levegőre. Nem tudom mi ütött belém, de jobbnak gondoltam inkább elmenni. Adam szavai visszhangoztak a fejemben. " Ha megdugtad és elküldted"
...
Otthon nagyiék leültettek a kanapéra egy "beszélnünk kell" mondattal.
-Tudjuk milyen nehéz most neked a szüleid halála után, de tudd, hogy mi mindig, mindenben melletted állunk-mosolygott nagyi, papa pedig bólogatott.
-Mire akartok kilyukadni?-néztem rájuk
-Csak szeretnénk átadni egy kis ajándékot-állt fel nagyi és felnyúlt a TV melletti polcra ahol egy kis ajándék doboz volt.
-Mi ez?-vettem el a dobozt és megráztam, hátha van hangja. Volt hangja. Talán valami ékszer.
-Nyisd ki és megtudod-mosolygott bájosan nagypapa én pedig feltéptem a csomagolást és elém tárult egy kulcs(?)
-Kulcs?-forgattam az ujjaim között.
-Az új házad kulcsa-mondták egyszerre, az agyam pedig hirtelen fel se tudta dolgozni.
-A házam kulcsa?-kérdeztem vissza.
-A szüleidtől örökölted.
-Merre van?-kérdeztem.
-Két utcával feljebb, de ha itt szeretnél maradni azt is megértjük-mondta nagypapa.
-Nem. Szeretnék elköltözni! Itt minden anyáékra emlékeztet.
-Ha gondolod holnap már kezdhetjük is a csomagolást-ajánlotta fel nagyi mire bólintottam, adtam két-két puszit nekik, a konyhából felkaptam egy almás pitét és felugráltam a szobámba. Bekapcsoltam a gépem és írtam Bellának egy üzenetet amibe mindent leírtam az estével kapcsolatban. Josht, Adamet, a lakást és a költözést. Amint elküldtem  csörgött is a telefonom.
-Öt perc és ott vagyok nálatok-szólt bele és már le is tette. Néztem az órát és 4 perc 40 másodperc után itt is volt. Berohant a szobámba egy kócos hajú nőszemély akire először azt hittem, hogy Lady Gaga, de aztán rájöttem, hogy sajnos nem Lady Gaga van a szobámba hanem csak Bella Johnson. Kicsit megpihent hisz állítása szerint úgy futott, hogy már nem érzi a lábát és mindjárt megfullad. Amikor már egyenletesebben vette a levegőt neki kezdtem a mesélésnek. Kellet neki pár perc mire felfogott mindent amit mondtam. Megbeszéltük, hogy Bella itt alszik és reggel korábban kelünk, hogy haza tudjon még menni bepakolni a sulis táskájába.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése